Share

Az első igazi punk klub volt Londonban. 1976 második felében, a balhék (pl. a Sex Pistols legendás TV szereplése Bill Grundy-nál) és a punkok rossz híre miatt egyre kevesebb helyen tudtak koncertezni a zenekarok. A klubok, kocsmák jellemzően más zenei irányultságúak voltak, ahol főleg az eladható, ismertebb zenéket részesítették előnyben és ahol csak néha léphettek fel punk együttesek. A 100 Club például jazz klub volt és ma is az, igaz nyitott más stílusok felé is.

The Damned

December környékén kereste meg Barry Jonest (Idols, London Cowboys, stúdiójában vette fel a The Damned az első demóit) Andy Czezowski, aki régebben a The Damned, ekkor a Chelsea menedzsere volt. A segítségére volt szüksége Gene Octoberrel (Chelsea énekese) találtak egy Chaguaramas nevű meleg bárt a Covent Gardenben. Ki szerették volna bérelni, de nem volt pénzük (£300). Jones belelkesedett zaciba vágta kedvenc Gibson Les Paul gitárját (£400). Ezzel össze is jött a pénz és kibérelhették a Neal Street 41-43 szám alatt található szórakozóhelyet. Andy elkérte Barry-t, hogy legyen a társa, harmadiknak bevették Randy Jedraszcyk-ot, aki német volt és a könyvelésért, a papírmunkákért felelt.

Chelsea

Az első dolguk volt Roxy-ra változtatni a klub nevét. Az első koncertet december 14-én rendezték, de a Chelsea nélkül. Történt ugyanis, hogy Gene October mögül eltűnt a zenekar és a tagok Generation X néven folytatták a zenei pályájukat. Érdemes felsorolni a zenekar tagjait: Billy Idol (a 2010-es Volt fesztivál sztárfellépője), Tony James (Sigue Sigue Sputnik), John Towe, Bob Andrews. Még olyan módon is sikerült kiszúrni Octoberrel, hogy a Chelsea által lebookingolt koncertdátumokat egyszerűen átvették. Így ők léptek fel a Roxy első koncertjén. A következő este The Heartbreakers (Johnny Thunders, Jerry Nolan, Richard Hell, Walter Lure!) koncert volt. Őket Malcolm McLaren hívta meg az Anarchy Tour-ra, ahol Sex Pistols, a Clash és a Damned társaságában léptek volna fel, de a feljebb már említett TV műsor kapcsán kirobbant botrány miatt törölték a fellépések nagy részét. Cserébe, Thundersék bevezették az angol punkokat a heroin világába. A két este minden várakozást felül múlt.  Jones és Czezowski leszervezték 21-ére a Siouxsie and the Banshees-t és a Generation X-et és három hónapos bérleti szerződést kötöttek a tulajdonossal.

Az új hely hivatalos megnyitója 1977. január 1-én volt. A The Clash mellett a Sounds és a villámgyorsan újjá alakult Chelsea lépett fel, óriási telt ház előtt, ráadásul kétszer egymás után. A koncert még arról is nevezetes, hogy ekkor dobolt utoljára Rob Harper a Clashben. Így nyitotta meg a kapuját az első klub, amelyben csak punk koncertek voltak a hét minden napján. El lehet képzelni mekkora sikere volt akkor, mikor alig voltak bulik, az igény viszont egyre nőtt. Ne felejtsük el, hogy a botrány az egyik legjobb reklám. Mindenki kíváncsi volt és koncerten akart tombolni, botrányt okozni, csinálni valamit. 1977 elején még nem volt annyira divat a punk, hogy a közönség felhíguljon, ami miatt később sokan elfordultak a Roxy-tól. A klub legfontosabb korszaka az első 100 nap volt, ami alatt szépen, lassan minden megváltozott, a Roxy-t is beleértve. Viszont ezalatt a durván három hónap alatt, a Sex Pistolson kívül fellépett a kor összes híres brit punk együttese. Mellettük pedig lehetőséget kapott sok ismeretlen, kezdő zenekar. Egy lista a teljesség igénye nélkül: Siouxsie & The Banshees, The Adverts, Buzzcocks, Chelsea, Wayne County & the Electric Chairs, The Damned, Eater, The Jam, The Lurkers, Johnny Moped, The Police, Slaughter & The Dogs, The Violators, The Slits, The Stranglers, Cherry Vanilla, Wire, X-Ray Spex, XTC. A The Damned klubestet is kapott. Ők és vendégeik játszottak minden hétfőn.

The Clash

A Roxy csapat és a punk történelem egyik fontos tagja Don Letts volt. Őt Czezowski kérte fel, hogy legyen a klub DJ-je és játsszon a koncertek között. A jamaikai származású fiatalember előtte London egyik legmenőbb butikjában, a Acme Attractions-ben volt szintén lemezlovas. Egész nap reggae és dub lemezeket játszott, míg olyan emberek vásároltak ott, mint Chrissie Hynde, Patti Smith, Deborah Harry, Bob Marley, a Clash és a Sex Pistols tagjai. Malcolm Mclaren Sex nevű boltja mellett szintén egy fontos központja, találkozó helye volt a punkoknak, reggae zenészeknek. Mikor Letts elkezdett dolgozni a Roxyban, még nem voltak punk lemezek, egyszerűen még nem jelentek meg. Így megmaradt a dubnál. Meglepetésre elutasítás helyett, elismerést kapott és hatására kezdtek érdeklődni a punkok a reggae iránt. Elég, ha csak a Clashre gondolunk, hogy lássuk milyen nagy és fontos volt ez a hatás (a Super Black Market Clash lemezük borítóján ő látható az előtérben). Másik fontos tette az volt, hogy ha már ott volt, fogta a super8-as kamráját és dokumentálta a történéseket. Sok órányi anyagot vett fel a Clash White Riot turnéján, A Sex Pistols Screen On The Garden moziban megtartott fellépésén, ahol Sid Vicious először lépett fel a zenekarral és a Roxyban, a Jam, The Slits, Slaughter And The Dogs, Eater, Banshees, Wayne County, X-Ray Spex, Subway Sect és a Generation X koncertjein. A megvágott anyagot 1978-ban adták ki The Punk Rock Movie címmel és az internetnek hála meg tudjuk nézni az egészet:

Persze nem volt minden fenékig tejfel. A klub végig a létbizonytalanság szélén állt, főleg miután a bérleti díjat a duplájára emelték márciusban, ráadásul a botrányok sem könnyítettek a helyzeten. A legismertebb eset talán az volt, mikor álruhás rendőrök kirabolták a Stranglerst, de a környéken lakók sem nézték jó szemmel a szórakozó fiatalokat. Márciusra kezdtek tetőzni a gondok. A média által keltett felhajtás miatt a punk egyre nagyobb divat lett. A Roxyban is megjelentek a hétvégi punkok, akik miatt sokan elmaradtak az eredeti közönségből. A nagyobb gond viszont az volt, hogy a nagy zenekarok kinőtték a helyet. A Clash, a Damned, a Stranglers stb. többé már nem tudtak itt fellépni. Kislemezzel, lemezzel, lemezszerződéssel rendelkeztek ekkor már, így több ember ismerhette meg őket, ráadásul az újságok is állandóan a punkról, vele kapcsolatban pedig ezekről az együttesekről cikkeztek. Helyükre kezdő, ismeretlen zenekarokat szerződtettek, akikre viszont nem volt senki kíváncsi. Így egyre kevesebb pénz folyt be. Április 23-án, egy Siouxsie, Violators koncert után bedobták a srácok a törölközőt. Feladták. Ez már nem az volt, amit ők elképzeltek.

Még április elején vették fel azt koncertet, aminek anyaga megjelent egy válogatáslemezen The Roxy London WC2 (Jan - Apr '77) címmel. Az albumot a Harvest Records adta ki júliusban és a slágerlistán a 24. helyig jutott, ami nem kis szó. Sajnos hiába kutattam fel a netet nem találtam sehol, így meghallgatni sem tudtam.

Tracklista:

1. Slaughter And The Dogs - Runaway          
2. Slaughter And The Dogs - Boston Babies        
3. The Unwanted - Freedom        
4. Wire - Lowdown        
5. Wire - 1.2.X.U.        
6. The Adverts - Bored Teenagers        
7. Johnny Moped - Hard Loving Man        
8. Eater - Don't Need It        
9. Eater - 15        
10. X-Ray Spex - Oh Bondage! Up Yours        
11. Buzzcocks - Breakdown        
12. Buzzcocks - Love Battery

A Roxy-t kétes múltú (valójában kisstílű bűnöző) Kevin St John vette át és hasonló koncepcióval működtette tovább, mint Czezowskiék. A koncertek mentek tovább, szinte bárki felléphetett, akinek volt egy punk zenekara. Főleg a második, harmadik hullám együttesei zenéltek estéről estére, akik között persze találunk ismert neveket (Adam And The Ants, Sham 69, The Saints) meg még páran a régiek közül, de az év végére ők is új helyek felé néztek és maradtak az ismeretlenek és ami mindennek a legalja a punk rock disco. Így még elvegetált a Roxy 1978 áprilisáig, amikor végleg megszűnt mint punk klub. Ma Speedo boltként üzemel.